Tirana egész Albánia történetének legnagyobb sporteseményére készült, így a két és fél éve átadott stadiont kizárólag gyalogosan lehetett megközelíteni, a főutakat teljesen lezárták az autós forgalom elől. A szurkolók így is órákkal a kezdő sípszó előtt elözönlötték a létesítmény környékét. Két órával a meccs előtt már félház lehetett a lelátókon és rendre hangpárbajt vívott egymással a két tábor, a feszültség szinte tapintható volt, mert a két klub egyaránt az elmúlt két évtized legfontosabb összecsapása előtt állt. Noha még húszezer drukker sem lehetett jelen a helyszínen, mégis katlanszerű hangulat és hangorkán fogadta a kivonuló csapatokat. Az olaszok az aréna egyik felét hagyományosan bordó-sárgába borították, míg a hollandok a Feyenoord klubszínei helyett Rotterdam városának zöld-fehér zászlaját lobogtatták.
A tízperces nyitóceremónia után, melynek során bemutatták a közönségnek az első alkalommal elhódítandó trófeát, a Feyenoord szimpatizánsai görögtüzeket gyújtottak, míg az AS Romáé élőképpel köszöntötték kedvenceiket.
A két együttes azonnal egymásnak is esett, de egyértelműen a szokatlan, sárga-szürke szerelésben futballozó rotterdamiak kezdtek magabiztosabban, a fővárosiak pedig kifejezetten indiszponáltan játszottak, így az is gondot okozott számukra, hogy átlépjenek a félpályán, ugyanakkor a védekezésük stabil volt. Ahogy a Farkasok felocsúdtak, hamisítatlan kupadöntős meccs alakult ki. A felek nem jól játszani, hanem nyerni akartak, így elsősorban semmiféle kockázatot nem vállaltak, csakis a biztonságra helyezték a hangsúlyt, ezért az első kapura lövésre is a 18. percig kellett várni. Ekkor már nem volt pályán a játékot sérülése ellenére vállaló Henrih Mhitarjan, akit bő negyedóra után le kellett cserélni. Az olaszok aztán egy nagy egyéni hibát, Trauner rossz helyezkedését kihasználva szereztek vezetést. A szünet előtti percekben beszorult a Roma, de a Feyenoord nem tudta gólra váltani a fölényét.
A második félidőben a hollandok nekirontottak az olaszoknak, akik csak Rui Patricio két hatalmas bravúrjának köszönhetően tartották meg a vezetésüket, egy ízben a kapufa is segítette a portugál hálóőrt. Az AS Roma hátsó alakzata önfeláldozóan futballozva őrizte a minimális előnyt, de ellenakcióra nem jutott ereje a teljesen beszoruló gárdának. A játékrész derekán valamelyest alábbhagytak a Feyenoord rohamai, míg a Romára jó hatással volt Veretout és a tavaly nyári Eb-n elszenvedett súlyos sérülése miatt a sorozatban csak most bemutatkozó Spinazzola beállítása. A Feyenoord a hajrában sem talált rést a római védelmen, így a mérkőzés nagy részében hiába játszott fölényben, mégis az ellenfele örülhetett a lefújáskor. José Mourinho csapataira jellemző remek védekezés, ezúttal a Roma számára is kifizetődőnek bizonyult.
A lefújást követően aztán a bordó-sárgák azonnal a saját szurkolóik előtt kezdték ünnepelni a történelmi diadalukat Gala híres Freed from desire című slágerére.
Konferencia-liga, döntő:
AS Roma (olasz)-Feyenoord (holland) 1-0 (1-0)
---------------------------------------------
Tirana, Arena Kombetare, 19 597 néző, v.: Kovács István (romániai)
gólszerző: Zaniolo (32.)
sárga lap: Pellegrini (37.), Zalewski (66.), Rui Patricio (84.), Spinazzola (94.), illetve Trauner (25.)
AS Roma:
--------
Rui Patricio - Mancini, Smalling, Ibanez - Karsdorp (Vina, 89.), Mhitarjan (Setgio Oliveira, 17.), Cristante, Zalewski (Spinazzola, 67.) - Zaniolo (Veretout, 67.), Pellegrini - Abraham (Somurodov, 89.)
Feyenoord:
----------
Bijlow - Geertruida, Trauner (Pedersen, 74.), Senesi, Malacia (Dzsahanbahs, 88.) - Til (Toornstra, 59.), Aursnes, Orkun Kökcü (Walemark, 88.) - Nelson (Linssen, 74.), Dessers, Sinisterra